Kelta nagykereszt

A kelta (vagy ír) nagykeresztek (használt névváltozatai szerint: kelta kereszt, ír kereszt, Celtic Cross, High Cross, Holy Cross, Long Cross stb.) a kelta-ír keresztény kultúrkör területén a 7–8. században megjelent és elterjedt rituális emlékmű típusú létesítmény (építmény). A kelta–ír nagykereszt kőből készül, jellegzetes szerkezetű és formájú, általában kelta–ír díszítőmotívumokkal, és/vagy figurális elemekkel dúsan díszített, többnyire körmotívummal ellátott álló kereszt; a Brit-szigeteken a rómaiak távozása óta keletkezett első olyan nagyobb méretű művek, amelyek a mai napig fennmaradtak, egyes változataikban napjainkban is készülnek. Nagykeresztek már a 7–8. századtól léteztek Írországban, később megjelentek Skóciában és Britannia többi részén is, különösen Northumbriában, néhány példánya a kontinentális Európában is fellelhető. A kelta keresztek napjainkban a kelta–ír képző- illetve díszítőművészet legismertebb képviselői közé tartoznak (hiv.: 1, 3, 6)).